Tavaly novembertől idén január végéig volt elérhető az interneten az a kérdőív, amelyen a munkahelyi esélyegyenlőségről és a vállalati felelősségvállalásról (CSR) kérdezték a hazai cégeket. A kutatás egyik fő célja az volt, hogy minél több szervezet bevonásával valós képet kapjanak arról, hogy Magyarországon ezek a területek mennyire léteznek és működnek a gyakorlatban – mondta dr. Tardos Katalin kutató-szociológus az mtd Tanácsadói Közösség és a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) „a sokszínűségért” rendezett programsorozatának csütörtöki konferenciáján.

Az mtd Tanácsadói Közösség Munkahelyi esélyegyenlőség - Vállalati felelősségvállalás című országos benchmark kutatásból kiderült, hogy az esélyegyenlőséget és sokszínűséget támogató HR eszközök közül a vállalatok leggyakrabban a szakmai képzéseket választották, a második leggyakrabban használt eszköz a teljesítményértékelő rendszer volt, ezt követték a munkaidővel kapcsolatos intézkedések, nevezetesen a részmunkaidő és a rugalmas munkaidő engedélyezése. A felmérésből kiderül, a szervezetek nagyobb arányban használják a HR eszközöket esélyegyenlőségi tartalommal, minthogy külön intézményesítsék az esélyegyenlőségi politikájukat. (Az előadások és a videó felvételek anyaga elérhető a www.eselykonferencia.hu oldalon.)

Rauh Edit a szociális tárca esélyegyenlőségi szakállamtitkára szerint az egész világon trend a társadalmi felelősségvállalás, és fontos lett mára az esélyegyenlőség a munka világában is. A szakállamtitkár úgy vélte: „az elöregedő országokban” szükség van azoknak a munkájára is, akiket eddig egyébként diszkrimináltak. Adriány Kincső, a HBLF ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a humán erőforrással foglalkozó szakma felelőssége az esélyegyenlőségi eszközök használata, ez azonban a vállalatok vezetőinek együttműködése nélkül nem megy.

Az internetes felmérés egyik kérdése volt, hogy a cégek az úgynevezett hátrányos helyzetű, vagy valamilyen szempontból „mássággal” bíró csoportokból választanak-e alkalmazottakat. A válaszadók a hátrányosnak nevezett csoportok közül inkább a nőket, a pályakezdőket, a 45 éven felettieket és a gyermeküket egyedül nevelőket alkalmaznák, a romákat, a fogyatékosokat és a melegeket azonban kevésbé. A szervezetek közel felénél még egyáltalán nem indult el a munkahelyi esélyegyenlőségi politika intézményesülése, vagyis egyetlen intézkedést sem tettek ennek érdekében – derül ki a kutatás eredményéből. Tardos Katalin azt is elmondta, hogy a válaszadó cégek mindössze egy tizedének van anti-diszkriminációs illetve zaklatásra vonatkozó szabályzata, vagy eljárásrendje, esélyegyenlőségi terve vagy stratégiája, esetleg esélyegyenlőségi referense.

Roma Sajtóközpont - hvg.hu