2010. április 19. – Napi Gazdaság

 

A hazai vállalatirányítási rendszerek túlszabályozottak és nem elég kezdeményezőek - derül ki a Hungarian Business Ledars Forum kutatásából. A korrupciónak való kitettség a közepes cégeknél a leginkább tetten érhető; a kisvállalatok méretükhöz képest meglepően jól védekeznek a csalások ellen, addig a multiknál megfelelően kialakult rendszerek működnek.

A vállalatirányítási rendszerek (corporate governance) üzemeltetése nem csak a nagy cégek feladata, hanem a kis vállalkozásoknak is szükséges erre figyelniük - mondta Richard Skene, a HBLF munkacsoport-vezetője.

Nem több törvényre van szükség, hanem arra, hogy a törvényeket betartsák a cég, ezt kiegészítendő olyan belső vállalati szabályrendszerre van szükség, amely megakadályozza a korrupciós helyzetek kialakulását - tette hozzá.

A gazdasági válság kibontakozásával egyre megkerülhetetlenebbé válik a vállalatirányítás a kockázatkelés kérdése.

A cégek tudatosabban kezelik a kockázatokat - mégpedig a vállalatirányítás egyfajta kockázatkezelés.

A gazdasági válsággal e téma felértékelődött, hisz magához a válsághoz is botrányok csalások vezettek - fogalmazott Richard Skene.

A HBLF felmérése hazai nagyvállalatok mellett a KKV szektort is górcső alá vette a vállalatirányítási rendszerk működtetést.

A kérdőívek vállalatvezetők töltötték ki, s személyes interjúkra is sor került.

A válaszadó égvezetők szerint a legjobban működő terület a részvényesi kapcsolatok, itt a 71,5 százalékos elégedettséget mértek.

Ugyanakkor gond ezen a területen, hogy a belső szabályok képzésekor a részvényesi érdekek - külső szabályozással szemben - nem minden esetben érvényesülnek a szükséges mértékben.

A részvényesi jogok nem ismertek kellő mélységben, így azokkal csak korlátozottan élnek a (kis)tulajdonosok.

Az érinteti kapcsolatoknál az elégedettség 69,5 százalék volt - itt e területen negatívum érintettek véleményének nem kellő becsatornázottsága.

A vállalati testületek működésével már kevésbé elégedettek felmérésében részt vevő vállatlatvezetők (64,8 százalék) a személyi felelősség nem megfelelő tisztázása miatt nyerte el csak a harmadik helyett.

Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kiválasztása - nem csak idehaza - nem kellően átlátható, a tagok elszámoltathatósága nincs egyensúlyban a betöltött pozícióval.

A legelégedetlenebbek a válaszadók (62,5 százalék) a szabályozási környezet volt - a konzisztens szabályok hiánya és az alkalmazói következetlenség miatt.

Ugyanakkor nem meglepő módon a felmérés során az egyetlen külső tényező kapta a legrosszabb besorolást.

A felmérés általános tapasztalat szerint a nagyvállalatoknál a vállalatirányítási rendszereknél jól működik, hasonlóan a kis cégeknél.

A legnagyobb gond a közepes cégeknél van, ahol már nem működik az egy erős kéz politikája a cég növekvő mérte miatt - ám még a klasszikus vállalatirányítási gyakorlatok még nem alakult ki.

A legjobb gyakorlatok szerint nem elég csak a törvényi és anyavállalati elvárásnak megfelelni - hanem adaptálni kell azokat - ekkor van értelme a korszerű vállalatirányításnak - mondta Szelecki Zsolt, a HBLF projektvezetője.