Portfolio.hu - 2007. március 3.

"Semmilyen garancia nincs arra, hogy a konvergenciaprogramban lefektetett gazdasági növekedési pályára rá tudna tudni állni a magyar gazdaság, inkább lefelé mutató növekedési kockázatok vannak" - jelentette ki a mai ICEG-HBLF pénzügyi csúcstalálkozón tartott előadásában Auth Henrik.

Kiadvány: Portfolió.hu - Napi Hírek
Forrás: Portfólio.hu-Net Média Rt.
Dátum: 3. március 2007 (08:15)

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint nincs jel arra, hogy 2009-től visszaálljon a 4%-os gazdasági növekedés, ami a hiánylefaragás tovább folytatását is megkérdőjelezi. Két hangsúlyos problémát említett Auth a növekedési kockázatok kapcsán: az egyik az, hogy bár az aktivitási ráta fokozatosan emelkedik a munkaerőpiacon, de ezt nem tudja követni a munkakínálat, és így egyre növekvő munkanélküliségben csapódik le. A másik az, hogy 2000-2001 óta historikusan alacsony szintűek a vállalati beruházások (ezt eddig elfedte a lakossági és az állami beruházás-növekedés), illetve a vállalaton belüli termelékenység-növekedés is lassul.

A monetáris tanács tagja felidézte a jegybanki szakértők 12 sikeres, nagymértékű európai fiskális kiigazításának tapasztalatait és ezt vetette össze a konvergenciaprogramból kiolvasható tervekkel. Három főbb problémakört említett ennek kapcsán:
1.) A szociális kiadások lefaragása (2006-2010 között) lényegesen elmarad (-0.9% a GDP arányában, amiben a gázár-támogatás leépítése is el van számolva) a 12 kiigazítás átlagától (-3.1% a kiigazítási periódus alatt). Utalása szerint tehát túlzott az óvatosság ezen kiadások lefaragási szándékánál.

2.) Az állami beruházások lefaragási szándéka (-1.9%) ugyanakkor magasabb a megfigyelt kiigazítások átlagánál (-0.5%). Ez azt a kérdést veti fel, hogy az EU-s források valóban addicionálisak lesznek-e a gazdasági növekedés szempontjából? Auth szerint illúzió, hogy az EU-s pénzek potenciálisan meg tudják-e növelni a gazdasági növekedést, ugyanis "a hatás nem a pénz mennyiségéből, hanem az elköltés szerkezetéből" adódik.

3.) A sikeres kiigazítások alatt a munkát terhelő adókat csökkentették, nálunk nem ez a helyzet. Alapvető probléma a költségvetés újraelosztó szerepének magas szinten maradása, ami visszafogja a munkaerő-keresletet - szögezte le Auth.

Auth az inflációs célkövető rendszer magyarországi tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy "hatékony és robosztus eszköz volt az infláció lecsökkentésére, nem kívánt extrém növekedési áldozatokat, nem járt az exportpiacok elvesztésével, azaz organikus volt az inflációcsökkenés".