2011. május 13. -  Napi Online

Magyarországot mostanában már nem feltétlenül a visegrádi országokhoz, hanem a balkáni országokhoz sorolják a gazdasági csoportok képzése során.

Az 1990-től induló idősorokon mutatta be Bokros, hogy miként alakult ki Magyarország magas szintű eladósodottsága. A volt pénzügyminiszter szerint az ország jelentős eladósodása már 2001-ben elkezdődött, és a következő években csak erősödött. A kögazdász szerint az államadósság mostani, a GDP-hez mért mintegy 80 százalékos rátájával éllovasok vagyunk a térségben.

Ezekre alapozva elmondta: a 90-es években nem volt leszakadás, belesimult a trendbe, az országnak csaknam 5 százalékos növekedést sikerült elérni 2004-ig, ami viszont nem volt elég a kitöréshez a régió államai közül.

Magyarország gazdasági fejlődésének hátrányait ecsetelve elmondta, hogy 1995-ben az egy főre jutő nemzeti jövedelem alapján 1995-ben hazánk a második leggazdagabb ország volt Csehország után. Mára már Észtország és Szlovákia is lehagyott minket. Ez világosan mutatja a leszakadást - mondta Bokros.

A kormányzati költekezés miatt a 2000-es évek óta folyamatosan romlott az államháztartás helyzete - az államadósság növekedésében a fő bűnös a központi költségvetés volt, nem kellettek ehhez az önkormányzatok és a tb-alapok. Magyarországon 2007-ig minden régiós országnál rosszabb volt a költségvetési egyensúly, a vállalati beruházások elől a költségvetés és a háztartások költekezése szívta el a forrásokat - fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

"A gazdasági elméletekben kéretik nem forradalmat végrehajtani"

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a HBLF konferenciájának záróelőadásában leszögezte: kizárt, hogy a következő években 4-6 százalékos növekedést érjen el az ország, és erre a konjunktúrára "ráülve" a magyar gazdaság kinője a szerkezeti bajait.

A volt jegybankelnök az elmúlt egy évi kormányzati lépések kapcsán úgy vélekedett, hogy azért nem övezte akkora nemzetközi megütközés a magyar kormány rendkívüli gazdasági intézkeseit, mert más országok is hasonló lépésekre kényszerültek a válság miatt.

A közgazdász kétfajta hozzáállást érzékel a magyar nem konvencionális (pl. válságadók bevezetése) kormányzati lépések kapcsán: a reménykedést, hogy működni fognak, illetve a kárörömet. Bod Péter Ákos az előbbi álláspontot vallja, de azt is hangsúlyozta: a válság elmúlásával a nemzetközi szervezetek tolerancia szintje is csökkent: ami 2009-ben még "elment", az nem megy el 2011-ben - mondta. A válságadókkal kapcsolatban úgy fogalmazott: azokat "kulturáltan" ki kellene vezetni.

Nem a közgazdaságtudomány mondott csődöt

Bod Péter Ákos a válság kialakulásának okairól gyakran elhangzó kritikákkal kapcsolatban megjegyezte: nem a közgazdaságtudomány mondott csődöt a válságban, hanem maga a válság következett be azért, mert a világ számos országában figyelmen kívül hagyták az alapvető közgazdasági összefüggéseket (féktelen eladósodás), illetve akarnok volt a kormányok fellépése a döntéshozatalban.

Bod Péter Ákos Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közelmúltban tett kijelentésére utalva leszögezte: az elméleti közgazdaságtanban nem érdemes új összefüggéseket kitalálni, a fülkékben persze születhetett forradalom, de az elméletekben, az alap összefüggésekben nem fog.

A volt jegybankelnök szerint a gazdasági problémák megoldásához nem kell kétharmados parlamenti többség, sőt véleménye szerint a kétharmad megléte gátja a gazdasági döntéseinknek, az ideális lépések megtételének. Ezt arra vezette vissza, hogy idővel a kormányzati politika elkezdi félteni pozícióját és ezért nem hoz meg kulcsfontosságú intézkedéseket.

Még nem dőlt el semmi

A szakember szerint a válság hatására ugyan megváltozott a világ gazdasági régióinak szerepe: az ázsiai régió fajsúlyosabbá vált és a gazdasági folyamatok szempontjából már nem feltétlenül az a mérvadó, amit a centrum országok diktálnak. A világgazdaság új tendenciái között megfigyelhető, hogy az új, kiemelkedő szereplők - köztük például Oroszország, Brazília, Kína vagy az egyéb feltörekvő gazdaságok - már nem a hagyományos játékszabályok szerint "játszanak", és Európa egyre inkább kiszorul a világgazdasági folyamatok tényleges alakításából.

A konjunktúra szempontjából pedig egységes Európáról sem beszélhetünk: ismét előtérbe kerültek a centrum-periféria gondok, ahol a mag teljesen máshogy mozog, mint a periféria, hiszen az utóbbiba sorolt államok egyre jelentősebb gondokkal küzdenek mind az államadósság, mind a gazdasági növekedés vonatkozásában.

Úgy vélte, hogy a világgazdaság mozgásában fel kell készülni arra, hogy a válság lefolyásával nem fog hosszabb nyugalmi állapot bekövetkezni, lerövidülnek a ciklusok, ezért a sokszor emlegetett fellendülési pályák - "L", "U", "V", "W" - helyett  sokkal inkább több cikk-cakkra kell számítani. Emiatt sokkal gyorsabb reagálásra és a korábban megszokottnál sokkal rugalmasabb reagálásra van szükség, amire a magyar döntéshozóknak is fel kell készülnie - hangsúlyozta a volt jegybankelnök.

Ráadásul még az sem dőlt el, hogy ha elindul a külső konjunktúra rá tudunk-e kapaszkodni. Magyarország szempontából ezért az a kérdés, hogyan tudjuk elkerülni, hogy egy olyan perifériára kerüljünk, ahonnan nagyon nehéz visszakapaszkodni.

 

Szabó Zsuzsanna