2011. január 19 - Népszabadság

 

A középiskolától az üzleti világig segítik a tehetségeket.
Kapuk nyíltak meg előtte, nagy tudású, befolyásos emberekkel találkozott. Varga József az elmúlt években megtanult „network”-öt, azaz kapcsolatrendszert építeni. A huszonkét éves berettyóújfalui fiatalember – a Debreceni Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomával a zsebében és középfokú angoltudással felvértezve – most már a nagyvállalati-üzleti életben szeretne érvényesülni. Romaként eljutott oda, ahol a tehetséges cigányok, főleg a származásukat nyíltan felvállalók ma még ritkaságszámba mennek.

A hamarosan a Molnál elhelyezkedő Varga József a 2007-ben indult Romaster program első diplomása, de Adriány Kincső, a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum, HBLF) ügyvezető igazgatójának reményei szerint néhány éven belül jóval többen lesznek. – Magyarország, a hazai gazdaság számára is stratégiai fontosággal bír, hogy a romák között tovább bővüljön a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és nyelveket tudók száma. Ők példaképek lehetnek a felnövő generációk számára, miközben vállalva származásukat segíthetik azokat a közösségeket, ahonnan elindultak – mondja a HBLF kereteiben működő Romaster Alapítvány „lelke”.

A Romaster lényege, hogy a cégek középiskolás kortól karolják fel a tehetséges romákat. Jelenleg húsz vállalat ötven fiatalt támogat, méghozzá hárompilléres ösztönzőrendszerrel: havi ösztöndíjjal, mentorálással és szakmai gyakorlat biztosításával. Mentorokat nemcsak a vállalatok, hanem a programba pályázat révén bekerült diákok iskolái is biztosítanak. A tanintézményi mentorokkal egyeztetve lehet az iskoláknak átutalt, átlagosan havi húszezer forintot nyelvtanfolyamokra vagy könyvekre elkölteni. Sok cég „extrákkal” is segít, a többi között hordozható számítógépeket, mobilinternet-használatot bocsát rendelkezésre.

Az „apanázs” körülbelül negyede a támogatottak zsebében marad, elsősorban azért, hogy tanuljanak meg felelősséggel bánni a saját pénzükkel. – Tisztában vagyunk vele, hogymár az óvodában elkelne a segítség a leszakadás ellen. A 14–16 éves kor még alkalmas arra, hogy onnan eljusson valaki a munkaerőpiac felsőbb rétegeibe. Sok roma fiatalnak nincs önbizalma, vagy inkább a biztosabb megoldást választja, például szakmát szerez vagy szociális munkásnak tanul – véli Adriány Kincső. Szerinte a diplomás, nyelveket beszélő romáknak a mérnöki, közgazdászpénzügyes végzettségekkel lenne komoly esélyük a nagyvállalatoknál állást találni.

Az ötletet a Romasterhez egy hazai menedzser szolgáltatta: az illető magánemberként támogatott általános iskolás korú roma gyerekeket. A HBLF által felvállalt program indításánál fontos szerepet játszott az IBM – az amerikai számítástechnikai óriás mindenütt támogatja az etnikai kisebbségeket, ahol csak jelen van a világban.


A HBLF partnerszervezetei révén szeretné Romániában és Bulgáriában is meghonosítani a Romastert. Magyarországgal együtt mindkét új tagállam az unió – a soros magyar elnökség alatt kidolgozandó – európai romastratégiájának célországai közé tartozik.

Jorge Manuel, a GlaxoSmith-Kline Consumer Healthcare (GSK) leköszönő magyarországi ügyvezető igazgatója már hosszú évek óta szeretett volna multikulturális csapatába roma származású menedzsert felvenni – csak éppen nem talált olyat, aki a szakirányú képzettség mellett a kellő szinten tudott volna angolul. Cége tavaly tavasszal csatlakozott a Romasterhez, a GSK másik divíziójával együtt két diákot támogatnak. Igyekeznek minél jobban megismertetni velük, hogyan működik egy multi, kiviszik őket „terepre” is.

– A munkatársak egy része valóban nem örült a roma ösztöndíjasok jelenlétének. Úgy érzem, sikerült valamelyest oldani az előítéleteken azzal, hogy a „kétkedők” látták: léteznek ambiciózus, intelligens romák –mondta a portugál származású, de magyarul kiválóan beszélő menedzser. Manuel a jelentkezőkkel folytatott interjúkon azt tapasztalta: sokan tehetségük és a továbbtanulás révén próbálnak távolodni származásuktól, menekülni a cigányokkal szembeni erős társadalmi előítéletek elől. A (be)fogadó környezet pedig a kulturális sokk, a kisebbségi komplexusok leküzdéséhez is nélkülözhetetlen: a roma fiatalok tudják, hogy „megnézik” őket ott, ahol egyesek azt gondolják, cigányoknak semmi keresnivalójuk.

Varga József azt mondja, származása miatt voltak már kellemetlen pillanatai az életében, de higgadtan kell kezelni ezeket a helyzeteket. Tudja, hogy példaképnek számít, de fizikai munkát végző szülei nem csak rá lehetnek büszkék. Öccse villamosmérnöknek tanul Debrecenben. Az egész család sikere, hogy ketten is esélyt kaptak feljutni a felemelkedést hozó „társadalmi liftre”.

 

Dési András