2008. április 14. - Portfolio.hu

A jelenlegi GDP-arányosan mintegy 50%-ról 40%-ra kellene csökkenteni az állami újraelosztási rátát, "különben Magyarország leszakadását meghosszabbítjuk" - hangsúlyozta mai, a HBLF és az ICEG által szervezett pénzügyi csúcstalálkozón tartott előadásában Simor András.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint "koraérett" a magyar jóléti állam a gazdaság fejlettségéhez képest, mivel például a szociális kiadásokra a dupláját költjük a térségi versenytársaknál. A politikailag népszerűtlen lépésekkel, a várható társadalmi felháborodással kapcsolatban Simor előrebocsátotta: "a szlovákoknál sem éhezik a nép". A szociális kiadások témájában általánosságban hangsúlyozta: csökkentésre és átstrukturálásra egyaránt szükség van, így nem fog minden társadalmi csoportot negatívan érinteni a változás.

A jegybankelnök három területet jelölt meg, amelyen megítélése szerint komoly átalakításokra lenne szükség. Simor egyrészt a munkaerőpiaci és termékpiaci rugalmasságot fokozná, másrészt erősítené a költségvetési fegyelmet, harmadrészt a költségvetési kiadási oldalán fogná vissza a szociális kiadásokat. Az MNB elnöke szerint az általa javasolt intézkedések amellett, hogy számos problémára adhatnának megfelelő választ, egyúttal az eurobevezetésre való felkészülésben is segíthetnének.

A nemzetközi tapasztalatok jegybanki elemzése alapján rámutatott: a sikeres fiskális kiigazítások azon országokban valósultak meg, amelyekben a nyugdíjrendszerhez és a szociális támogatásokhoz hozzányúltak. Simor többek között a rokkantnyugdíjazás, az öregségi nyugdíjba vonulás szabályrendszerének szigorítására, a nyugdíjkorhatár emelésére tett javaslatot nyugdíjügyben. A szociális kiadásoknál jelezte: kiemelkedően magas mértékben (a GDP arányában 0.8% körül) költünk gyermeknevelési támogatásokra a gyermekszületések szempontjából látható eredmény nélkül, eközben pedig 3 évre visszatartjuk az anyákat a munkaerőpiactól (ami nem segíti a rugalmasságot).

A költségvetés bevételi oldalán szükséges lépések kapcsán jelezte: csökkenteni kell a munkát terhelő adókat és járulékokat, amellyel párhuzamosan az adórendszer egyszerűsítése és az adóbeszedési hatékonyság növelése szükséges. Simor a tartós államháztartási kiigazítás fontos feltételének nevezte a fiskális fegyelmet létrehozó intézményrendszer megteremtését is.

A termékpiaci rugalmasság témájában felhívta a figyelmet a különböző szolgáltatások (pl. áram, víz, gáz, szennyvíz, stb.) piacára való nehéz belépésre, ami a monopolhelyzetek miatt az árak magasan tartását, illetve dinamikus emelését teszi lehetőség, kimutatható inflációs következményeivel együtt.

Előadása végén Simor leszögezte: "úgy kell csatlakozni az euróhoz, hogy az infláció és az inflációs várakozások is alacsonyak, ehhez azonban Magyarország még nagyon messze van". Hozzátette: a cél az euro mihamarabbi bevezetés lenne, a gyors bevezetés legnagyobb kockázata pedig az, ha a költségvetési kiigazítás nem marad tartós, a hiány nem marad tartósan alacsony. Ezek biztosításához költségvetési szerkezetátalakítás kellene, illetve a kiadási oldal visszafogásához intézményi korátokra lenne szükség.