Népszava - 2007. március 3.

Fegyelmezett, átlátható költségvetési politikára, adózó polgárokra lenne szükség, és megfontolandó, érdemes-e megtartani a mai árfolyamrendszert, a forint jelenlegi árfolyamsávját. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG Európai Központjának közös szervezésében rendezett tegnapi pénzügyi csúcstalálkozón elhangzott javaslatok mellett sok kritika érte a hazai adómorált is.

Kiadvány: Népszava
Forrás: Népszava
Dátum: 3. március 2007

Kisebb és hatékonyabb államra van szükség, hiszen az államháztartás újraelosztásának mérete a maga súlyával agyonnyomja a reálgazdaságot – állította Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója. A volt pénzügyminiszter szerint az utóbbi évek alacsony növekedési üteme összefügg az állam túlsúlyos terjedelmével. Magyarország vészesen leszakadt a versenyképességi rangsorban. A most folyó kiigazítás akkor lehet sikeres, ha a kormány következetesen végigviszi az államháztartási reformot, és radikálisan csökkenti az állami újraelosztás terjedelmét – szögezte le a CEU professzora, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell költeni az oktatásra vagy az egészségügyre, hanem azt, hogy a költségvetés költsön kevesebbet, a lakosság pedig többet a magánszférára.

Stumpf István szerint erős, szabályozó államra lenne szükség. A Századvég Alapítvány elnöke szerint az államreform ma fiskális stabilizációt, azaz rövid távú bevételnövekedést, illetve kiadáscsökkentést jelent, amelyhez a közigazgatás leépítése, a kisebb állam víziója társul, ugyanakkor nem alakult ki széles körű megegyezés arról, milyen funkciókat kell ellátnia az államnak. A volt kancelláriaminiszter új társadalmi, gazdasági stratégiát igényelne, amelyben a piacok, a családok és az állam egyensúlyának megteremtése képes választ adni a felmerülő problémákra.

A jelenlegi árfolyamrendszernek semmi értelme – jelentette ki Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank nemrég távozott ügyvezető igazgatója. Az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatói székébe átült szakember szerint a piacnak kell kialakítani az egyensúlyi árfolyamot. Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az MNB korábbi igazgatója hasonló véleményét kifejtve hozzátette, hogy egy ilyen lépés bővítené a kormány mozgásterét. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az árfolyam stabilitásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és megoldásként a menedzselt forintlebegtetést javasolta.

Veres János pénzügyminiszter ugyan a vitán még nem volt jelen, később azonban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy nem látja okát a jelenlegi mechanizmus megszüntetésének.

Ebben az évben már nincs szükség további kiigazító lépésekre a tervezett 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése érdekében – közölte a pénzügyi tárca vezetője. Veres szerint idén a költségvetési kiigazítás kétharmada kiadáscsökkentésből, egyharmada bevételnövelésből áll. A pénzügyminiszter beszélt a kormánynak arról a törekvéséről, hogy kiszélesítse az adó- és járulékterhek bázisát, de az elvárt adó ügyében egy elem fennakadt az Alkotmánybíróság rostáján. "Elgondolkoztató, hogy Európában nincs még egy olyan ország, ahol a vállalkozások fele karitatív alapon működik, hiszen nem fizet adót” – jelezte Veres János. Az állam 2009-ben ezer­mil­liárd forinttal kevesebb hitelt fog felvenni a piacról, ez az összeg így a vállalkozások forrásait bővítheti – felelte Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kérdésére Veres János. A gazdasági növekedés másik tényezője az az évi 200 milliárd forintos fejlesztési többlet, ami az EU-ból és nemzeti forrásokból származik.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy nem lehet a vállalkozásokra és a háztartásokra terhelni a kiigazítás terheit. A költségvetési bizottság elnöke szerint az újraelosztás terheit növeli a kormányzat, ráadásul az Alkotmánybíróság döntései (a házipénztáradó és az elvárt adó elvetése) a GDP 0,2 százalékának megfelelő, 55-60 milliárd forintos adókiesést jelentenek.