Új munkacsoport alakult, a munkahely egészségmegőrző szerepe névvel

Az Európai Unió foglalkozáspolitikájában kiemelt helyet kap az 55-64 éves korosztály munkaerőpiaci aktivitásának növelése. A lisszaboni stratégia 2010-re kitűzött célja e korosztály 50%-os foglalkoztatásának elérése. E feladatot sok ország közelítette, vagy túlteljesítette, Magyarország azonban az erősen lemaradók közé tartozik, a foglalkoztatási ráta 35% körül mozog. Az akadályozó tényezők egyike az egészségi állapot. Hazánkban már az életút korai szakaszában nagy a veszélye a munkaerőpiacról való kiszorulásnak. A GKI 45 éven felüli foglalkoztatottak körében végzett lakossági reprezentatív felmérése szerint a kérdezettek egytizedét egészségi állapota akadályozta munkája elvégzésében. Míg a 45-50 évesek 18%-a, addig az 51-55 éveseknek már 42%-a érezte rossz egészségi állapotát komoly gátló tényezőnek. Az 56. életév betöltését követően csökken (24-26%) az akadályoztatottak aránya, ebben azonban szerepet játszik az is, hogy az igazán betegek ekkorra már ki is estek a munka világából. A kutatás óta mintegy 5 év telt el, azonban ezek az adatok lényegileg nem változtak.

A HBLF új munkacsoportot hozott létre, melynek középpontjában a munkahely egészségmegőrző szerepe áll. A munkacsoport programja részben a jó gyakorlatok megismerését, azok elterjesztését szolgálja, részben a munkahelyi egészségpolitika alakítását nehezítő tényezőket veszi számba. 

A munkahelyeknek szinte kivétel nélkül vannak olyan intézkedéseik, szolgáltatásaik, béren kívüli juttatásaik, amelyeket a munkavállaló egészségének megőrzése céljából vezetett be. Azonban a legjobb szándék, és főleg a jelentős anyagi ráfordítások ellenére sem szolgálják kellő hatékonysággal a munkavállalók egészségének megőrzését. Pedig, a kutatások azt is bizonyítják, hogy a munkavállalók éppen ezeket a juttatásokat értékelik legjobban. A programnak nem az a fő célja, hogy ezeket a juttatásokat, szolgáltatásokat „listaszerűen” megismertesse. A cél sokkal inkább az, hogy megmutassa, hogyan kell ezeket az eszközöket, módszereket hatékonyan használni. A munkacsoport azt vizsgálja, hogy a munkáltatónak – a korábbi évek gyakorlatához képest – van-e lehetősége hatékonyabb szerepvállalásra a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. Ha igen, mit kell tenni; kik azok a partnerek, akik tudatosabb szerepvállalása nélkülözhetetlen; milyen lépések szükségesek, hogy e szerepet eredményesebben tölthessék be. A munka nem előzmények nélküli. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesülettel együttműködve például, megfogalmazta az egészségbarát munkahely kritériumrendszerét. Az egészségügyi és a munkaügyi szaktárca néhány évvel ezelőtt „Egészségbarát munkahely” címmel díjat alapított, melyet több ízben át is adott. Ugyancsak az OEFI és az Egyesület szervezte meg több alkalommal is a „Közösen-könnyebben” vetélkedőt, melyre számos munkáltató nevezett be. A közös gondolkodást az egészségesebb munkavállalóért az egészségpénztárak, egészségügyi szolgáltatók, rekreációs intézmények, civil szervezetek, szakértők és sokan mások támogatják.


Hegyesiné Orsós Éva
Egészségügyi Munkacsoport vezető